Bodrogi Eszter, a "Fűszeres"

Gasztroblogból szakácskönyv

(Részlet a Szombat interjúból)

Bodrogi Esztert a legtöbben csak Fűszeresként ismerik. Ezen a néven publikálja egyre népszerűbb receptjeit a blogjában, a Judapesten, és több hetilapban. Fűszeres Eszter néven jegyzi első szakácskönyvét, a “Fűszer és Lélek”-et is.

- Kicsoda a “Fűszeres” valójában?

Fűszeres: 34 éves “gasztroblogger” vagyok, vagyis a receptesfüzetem az interneten vezetem. Férjemmel, és kisfiammal Budapesten élek, otthon dolgozom, ezért gyakran főzők, az eredményt pedig le is fotózom. Szombatonként kóser konyhát viszek. Arra gondoltam, mindez másoknak is érdekes lehet, és valóban nagyon sokan kezdték olvasni a Fűszeres blogot. Azt vettem észre, hogy akik nyitottak a gasztronómiára, általában az emberekre is nyitottabbak, érdeklődőbbek. Másfél éve, amikor elkezdtem, nem is mertem remélni, hogy naponta több ezer olvasóm lesz majd. Nemrég meg is kérdeztem, hogy kik is ők valójában, kik azok, akik napról-napra olvasnak. Kiderült, a válaszolók közül „csak” 40% zsidó.

- Tavaly és idén is díjat nyertél a HVG Goldenblog-versenyén. Milyen változást hoztak az elismerések?

Fűszeres: Mindkétszer második lettem, bár tavaly volt közönség szavazás is, amit megnyertem. Nem mondom, hogy nem tölt el büszkeséggel, de semmi változást nem hozott. Nem lett több olvasóm sem, mert akiket eddig érdekeltek a gasztroblogok, azok már ismertek. A többi blogműfaj írói egyébként azzal sem értenek egyet, hogy egy gasztroblog blog-e egyáltalán? Ebben én sem vagyok teljesen biztos.

- Ugyanennek a versenynek a “komplex” kategóriáját a Judapest.org nyerte, ahova te is rendszeresen írsz. Mit gondolsz a blogokon zajló zsidó közösségi életről?

Fűszeres: Erre viszont nagyon büszke vagyok, mert a Judapest.org valódi blog, és hatalmas mezőnyben indult. A JP egyébként már túlmutat a virtuális téren, igazi, hús-vér barátokra leltem ott. Közös programjaink vannak, összejárunk, eszünk, iszunk, beszélgetünk, sőt sportolni is elkezdtünk. A szakácskönyvemet is együtt adjuk ki.

- A blogokra jellemző újfajta, közvetlen hangvétel hogyan jelenik meg a szakácskönyvedben? Ugyanaz lesz a tartalma, mint a blogodnak?

Fűszeres: Nem ugyanaz, hiszen a könyv zsidó szakácskönyv, kóser ételekkel, a blogomon pedig tréfli (nem kóser) fogások is vannak, hiszen hétközben nem eszünk kósert. Lesz némi átfedés, de az új receptek dominálnak a könyvben. Mivel én írom mindkettőt, a hangvétel hasonló lesz.

- Milyen a 21. századi zsidó konyha? Vannak még újdonságok a macesz-sólet-flódni zsidó bermudaháromszögen túl?

Fűszeres: Amit ma tradicionális zsidó konyhának neveznek, az érthető okok miatt megrekedt az 1920-as években. Miközben a világ konyháiban rengeteg minden megváltozott, a magyar nyelven megjelent zsidó szakácskönyvek többnyire ugyanazokat az ételeket szerepeltetik, egyforma receptekkel, nemritkán reprint kiadásban, melyeknek sem a nyelvezete, sem a technológiája nem alkalmas a mai felhasználásra, olvasmánynak viszont nem elég szórakoztatóak. 2008-ban már nem áll libazsíros bödön az asztal alatt, viszont remek olívaolajakat kaphatunk. Persze a koleszterin hisztéria miatt, sokan már akkor sem használnak vajat, pláne libazsírt, amikor azokkal lényegesen finomabb lesz az étel. Én nem állítom, hogy olajjal is olyan jó a zsidótojás mint libazsírral, de azt sem mondom, hogy egy egyszerű levest is zsírral kell készítenünk, amikor ott a finom és egészségesebb olívaolaj. Ebben a könyvemben is következetes vagyok. A főztömön egyébként egyszerre hagynak nyomot mások receptjei, az utazások során végigkóstolt ételek és a dédanyám receptesfüzete. Azt is mondhatjuk, hogy fúziós zsidó konyhát viszek, tradicionális alapokon.